Karcagi-Fekete István
A város közepén
Ha gondolatunk eltévelyeg
a nyolcker viharos zajtengerében,
a bűz és szmog kínzó ölelésében,
akkor nem lehet, hogy
agyunk minden apró idegjelensége,
minden emberi tehetségünk
tovaszökhet a …
…ha emlékeink eltűnni látszanak a
nyolcker nem akadálytalan nyomorlátványában,
a cigi-cikk rengetegben;
bűn, szegénység nedves morzsái felett,
akkor nem lehet, hogy
minden mi ajándékként érte fajunk,
tovaszökhet a…
…ha fajunk erkölcse eltűnik az élet
sokszor igazságtalan bírálatai közt,
akkor nem lehet, hogy
a „teremtő fénysugár”, mely
nekünk az értelmet adta,
azt gondolhatja: hálátlan és buta faj vagyunk?
Ha elrúgjuk magunktól világunk
legnagyobb fegyverét:
az emberi értelmet, jóságot, emberséget?
De, ha mégis végleg megsemmisül
minden emberi tehetségünk,
óriási le nem rázható súllyal és terrorral
ülhet ránk a... nem becsült
becsülendő „emberi értelem”!
***
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.